MONOLIT
102 X 152 cm / giclée print pácolt fa keretben / 2018 / 5 + AP
A könyv több mint fél évezredig volt a legelterjedtebb információhordozó közeg. Az internethasználatával elsőként a lexikonok, enciklopédiák és szótárok nyomtatása szűnik meg (pl.: 2018-ban utoljára adja ki az Akadémia Kiadó a Magyar Nagy Lexikont). A digitális fejlődés előrehaladtával egyre kisebb számban, egyre kevesebb könyv jelenik meg nyomtatott formában, a kiadást pedig sok esetben a szakmai kitűnőség helyett az anyagi háttér határozza meg.
Munkám célja elsősorban a tiszteletadás a könyvek létrehozói előtt és mindezek mellett megkérdőjelezése annak, hogy vajon a századunkban zajló hatványozottan gyorsuló fejlődés mennyiben szolgálja emberi értékeinket? Milyen hatással lesz ez a fejlődés az emberi gondolkodásra? Emellett megjelenik a kérdés: Mi a könyv mint tárgy jövője; mi az emberi tudás jövője? Az enciklopédiákból - ami egykor minden tudás hordozója volt - épített monolit mint egyfajta emlékműként jelenik meg. A technika adta lehetőség pedig oly mértékre nagyítja ezt a látványt: „Hogy vele szembesülve az ember elnémul”, írja Földényi F. László A melankólia dicsérete könyvében a monolitokról. A kérdések megfejthetetlen rejtélyként tárulnak elénk.
Mindezek mellett a monolitok fellelhetőségének hosszú sorába helyezem a Monolit fotográfiámat, megterhelve mindazokkal a kérdésekkel, amiket egy ilyesfajta „belehelyezés jelent” és amiket a fotográfia médiuma vet fel. A Monolit létrehozásával célom elhelyezni a fotográfiát a „monolit kánonában”.
