A VARÁZSHEGY protézis. Nem esztétizálásra törekszik, hanem hiánypótlásra. Egy olyan újfajta lakhatási minta, ahol különféle emberek és közösségek számára biztosítottak az emberhez méltó körülmények olyan időkben is, amelyek új társadalmi kihívásokat támasztanak.
Városszerkezeti szempontból nagy szükség lenne a kerületben az utcák zöldítésére, ökológiai folyosók, összefüggő zöld infrastruktúra létrehozására. Ennek jelenleg megvan néhány eleme a környéken (fasorok a Nagykörúton, Andrássy úton, Városligeti fasoron, Benczúr utcában, Szófia utca egy részén), de ezek nem alkotnak összefüggő rendszert. Mi a saját telkünkön megpróbáltuk ezt pótolni, folytatni a hálózatot, de úgy gondoljuk, hogy átfogó koncepcióra van szükség a kerület részéről a közterek zöldítésére, az autóforgalom és parkoló autók kiszorítására.
Az új épület és zöldfelületei térbeli raszterba szervezve, moduláris szerkesztéssel feszülnek be a tervezési telekre. Mindez flexibilis elrendezést és használhatóságot tesz lehetővé, továbbá a későbbi átrendezhetőséget is biztosítja az igények és élethelyzetek szerint (lakások leválasztása, összenyitása). Ez a szerkesztésmód továbbá a projekt ütemezhetősége szempontjából is előnyös lehet. A térbeli raszterrács elemeibe más-más funkciók települhetnek be a lakóegységektől a kerteken át a pontszerűen megjelenő, az élővilág számára birtokba vehető kubusokig.
A tervezési program kiemelten zöld karakterű beépítést kért. Az élhetőség és a fenntarthatóság miatt szerettünk volna fénnyel és levegővel átjárt, átszellőztethető lakásokat és tereket létrehozni. A viszonylag szűk telek a fény szempontjából úgy viselkedik, mint egy esőerdő, felfelé haladva egyre több lesz a napfény. Ez a tényező tervezési elvként alapvetően meghatározta a tér- és tömegszervezést.
A beépítés felmagasodó része távolságot tart és elhatárolódik a Cordia robosztus tömbjétől, de csak annyira, hogy a túlsó része minél több napfényt kaphasson. Az új épület vertikális, kültéri közlekedő sávja, amely egyben közösségi tér és találkozóhely, lineárisan húzódik a Cordia tűzfalai mellett. A lakásokhoz vezető hidak átlátásokat, interakciós lehetőségeket biztosítanak. A Cordia tűzfalaira egy innovatív lélegző falat ültetnénk: kazettásan telepített, a közlekedőről öntözhető és gondozható mohafalat. A moha kimondottan kedveli az árnyasabb, hűvös helyeket, továbbá kiemelkedő légtisztító képességgel bír, mivel a szén-dioxid mellett a nitrogén-dioxidot is megköti. Nyugat-Európában egyre gyakrabban használják városi léptékben és közterületeken is a levegőminőség javítására.
Az épület utcaszintje és első emelete külön egységet képvisel. A földszinten tüdőszűrő, tüdőgondozó és egy bérbe vehető többcélú, kopolit üveggel határolt terem kaptak helyet, amelyet a szomszédos óvoda is használhat. A tüdőgondozót pációkkal tártuk fel a levegő számára. A többcélú terem az előtte utcaszintben kialakított fás köztérbővülettel is egybenyitható, a nem itt lakók számára is használható kulturális- és sportcélokra, összejövetelekre, lakógyűlésekre, és bevételi forrást is jelent. Az első emeletre külsősök számára is bérelhető, félprivát funkcióként coworking iroda és családi napközi kerültek, továbbá egy már csak a lakóközösség által használható „közös nappali” és mosókonyha. Ezekhez a terekhez két félprivát kert kapcsolódik: az egyik kert a külső használók számára is elérhető funkcióhoz tartozik, a másik inkább a ház lakóinak szól. Az első két szintre nagyobb belmagasságot terveztünk azért, hogy a második emeleten elinduló lakásoknak és a kerteknek elegendő napfény jusson, és az alsó szintek téri adottságai is jobbak lehetnek így.
Szerintünk akkor működik jól egy köztér, ha oda az utcáról be lehet látni. Ha nem látjuk, mi történik ott, az nem lesz hívogató, egyben biztonságos sem. A publikus, utcával együtt működő közteret ezért az utcaszinten helyeztük el. A lakásokhoz túl közel kerülő, közcélra megnyitott kert zaj szempontjából hátrányos lehet, a nagy szintkülönbség akadálymentesítési problémákat is felvetne. Egy térbővület viszont oldani tudja a szűk utca okozta rossz közérzetet, a négyzetes arány ottmaradásra késztet, és a tüdőgondozóba, valamint a lakóegységbe való megérkezést is kényelmesebbé, nagyvonalúbbá teszi.
Az első emeleti funkciók esetén is fontos a közösségi jelleg és a kertkapcsolat. A környéken eddig turizmus céljára bérbe adott lakások közül talán a jövőben többe költöznek majd családok, a szomszédos telken elkészült beruházás, és a telkünkön épülő 60 lakás szintén több gyereket jelent majd, akik számára felügyeletet kell biztosítani. Magyarországon jelenleg hiány van bölcsődéből. Ebben segíthet a családi napközi. A coworking iroda részben a ház lakói, részben a környékbeliek számára jelenthet nyugodt munkakörülményeket, és a családi napközivel is elképzelhető árukapcsolás. A lakóközösség számára pedig szükség van olyan közösségi külső és belső terekre, amiket közösen használhatnak, ahol találkozhatnak, összegyűlhetnek.
Közösségi tereket elsősorban az alsó két szinten és a ház tetején létesítettünk. A felmagasódó lakótömeg helyenkénti átlyukasztásai segítik az átszellőzést és a fény átjutását a függőfolyosó és a szomszédos társasház felé, és további zöldíthető közösségi tereket hoznak létre.
A növények és kertek központi szerepet kapnak a beépítésben: igyekeztünk a lehető legtöbb növényt betervezni, és minél jobb feltételeket biztosítani számukra. Úgy gondoljuk, hogy valódi zöld karakter csakis úgy érhető el, ha nagyra megnövő fák is elültethetők. Ehhez pedig tetemes földmennyiség kell. Ezért a pince szerkezete leköveti az udvarokat: az utca felőli köztér alatt nem építünk garázst, hogy a fák gyökereinek növekedését és a vízfelvételt ne gátolja födém. A pációk alatt pedig alacsonyabb a pince belmagasság, így az oda kerülő fák nem „közvetlenül” pincefödémre kerülnek.
A pincét úgy terveztük, hogy összeköttetésben legyen a Cordia pincéjével. Arányaiban ilyen csekély számú új parkoló létesítése mellett úgy gondoljuk, hogy egy új rámpa vagy autólift aránytalanul nagy költség lenne. Külön rámpát ezért a pincéhez nem építünk, hanem a szomszéd házét használjuk.
Az első emelet szintjén a tartószerkezeti raszter és a telekhatárok közé adaptálódó módon egy többfunkciós, perforált közlekedő sáv húzódik körbe. Ennek a sávnak a tere és szerkezete egyrészt kezeli a különféle közösségi terek összefogását, fedett-nyitott használati tereket ad a kertekhez, interakciós lehetőséget nyújt az utcával is, továbbá a nagyobb egybefüggő homlokzati és tűzfal felületekre felfutó növények is ennek a tetejére telepíthetők.
A beépítés 60 új, a program által kért lakást jelent, a lakások a második emeleten kezdődnek. Négyféle, különböző méretű, modulárisan szerkesztett lakástípust terveztünk. Költséghatékonysági és benapozási okok miatt a lakásokhoz külön erkély illetve loggia nem tartozik, helyette a lakók számára a közös kertek és közösségi terek jelenthetik a telken belüli szabadtéri kikapcsolódás lehetőségét. A lakások délkeleti homlokzatán franciaerkélyeket alakítunk ki.
A szerkezet az első emeletig vasbeton pillérváz, efölött könnyűszerkezetes váz. Lakáselválasztó falak és födémek pl. CLT panelből készülhetnek, a homlokzaton előregyártott paneleket lehet alkalmazni, ami illeszkedik a raszteres szerkesztéshez. A fürdőszobák külön előregyártott blokkokként beemelhetők. A modularitás az előregyártás lehetőségét is segíti. A koronavírus alatti és utáni időkben nagyobb szerepet kaphat ez az építési mód, hiszen üzemi körülmények között könnyebben biztosítható a távolságtartás, mint az építés helyszínén. Így viszont az üzemben elkészült elemeket a helyszínen csak össze kell állítani.
